Mielőtt igazán belevágtunk, bújtam a cikkeket, átolvastam kismillió véleményt, gondolatot, mert más hülyeségéből mégiscsak jobb okulni. De igazán egyik se tett rám nagy benyomást. Biztos bennem van a hiba, ám ha a tartalom a magyar átlagvalóval udvarias köszönőviszonyban sincs, nálam hiteltelenné válik az egész. Mondhat a kedves szerző amit akar.
Mivel borzasztóan hagyománytisztelő vagyok és nem akarok kilógni a sorból, ezért ebből a posztból sem fogod megtudni a tutit. Azt viszont elmesélhetem mi hogyan csináltuk és milyen tapasztalatokkal gazdagodtunk a két év során. Előre szólok, nem lesz rövid.
De előbb: alapvetően van két tábor, ahol a vélemények megoszlanak, mint venni vagy nem venni (bérelni) ingatlant. Utóbbinál visszatérő érv, hogy lám “nyugaton” is a legtöbben bérelnek, mert horror ár megvenni és a hitel is fúj rossz. Mi meg ugye oda tartunk mármióta na. Alapvető különbség, hogy a “nyugati” ember rugalmasabb, mint a magyar. Ha kell összecsomagol és áttelepül az országa másik végébe. A munka, pénz után megy. Arrafele inkább csinálják, mintsem keresik a pénzt, ehhm. És egyéb kulturális-gazdasági különbségek.
Abban egyetertünk, hogy apu-anyu minimálbéréből ne vegyetek “csupasz seggre” 100 millás kecót hitelből. Pláne ha a lapostévé és a csillivilli Suzuki is már abból van, mert meg kell mutatni az instán, hogy mennyire jól megy. Közben 4 éve ugyanabban a szakadt melegítőben jársz, mert hó végére a másnapos kiflicsücsök is drága. Félreértés ne essék, nem bántok vagy ítélek el senkit az anyagi helyzetéért, de számtalanszor éltem már meg, hogy irígykedés, alanyi elvárás van a jobb életre és egzisztenciára, de konstans tenni akarás az nulla. Többször adtunk esélyt a filmezésben ígéretes, de tapasztalatlan embereknek, hogy csapattaggá váljanak. Amint meghallotta, hogy itt nincs fix hétvége és munkaszüneti nap, kifarolt. Jegyezzünk meg egy mondatot: nincs ingyenebéd.
A viharos történelmünk okán és talán a mentalitásunk miatt mi inkább vagyunk röghöz kötött, biztonságot, stabilitást kedvelő fajta. Mindannyiunk családjában ismerős a mondás: ne dobd ki, jó lesz még valamire. Kevésbé szerencsés helyeken zsúfolásig állnak emiatt pincék, sufnik a lommal. A nélkülözés, lét- és jogbiztonság hiánya azt hiszem belénk kódolta a tulajdonhoz való ragaszkodást. Az a kevés a miénk, nem vehetik el és legalább azon a pár négyzetméteren az van, amit mi akarunk. Mondjuk gyakran erősen félreértelmezve és túltolva, de az egy másik történet.
Amiben mindketten biztosak voltunk, hogy életünk eddigi legnagyobb kalandja és beruházása kizárólag kertes ház lehet. Én az Alföldön töltöttem a gyerekkorom felét. Alap a párezer nm-es telek, nyakig érő falevélkupac ősszel, amibe órákig lehet ugrálni vagy csak simán elbújni benne. Tavasszal az üde zöld, zsenge fű, amit húsvétkor óvatosan hajt félre a gyerekkéz azután kutatva “mit tojt a nyuszi?”. Nyári konyha, fáskamra, melléképületek, lavór, veteményes, horoló (gyomkapa), artézi kút, sparhert. Csend, béke, nyugalom, amiben a gyerekeinket is szeretnénk felnevelni majd.
A helyet illetően nem volt sok kétség. Lassan 10 éve hagytam magam mögött a pirossal áthúzott Budapest táblát 21 év után. Anélkül, hogy bárkit is ismertem volna a környéken. Egy percig sem hiányzott azóta, hogy visszamenjek. Oké, kertes ház, agglomeráció, nem túl távol az M0-tól.
Mondanom se kell, ez még k..va kevés a megfelelő ingatlan kiválasztásához. Néhány hét alatt mindketten összeírtunk egy listát a paraméterekről. Mit szeretnénk, mi a kizáró ok, mi az amivel együtt tudunk élni vagy sem. Itt már érdemes elnagyolt kereséssel a házakat is nézni, hogy szokja a szemed és ötleteket gyűjts. Az agyad úgyis hamar lezsibbad az önjelölt füzfapoéta ingatlanos dumáktól.
Nekem régi vágyam volt egy nagyobbacska, jól felszerelt műhely. Lehet ez a kertben egy fűtött melléképület vagy pince. Álom az egész ház alatti, kvázi egybefüggő pince kocsibeállóval. Feleségemnek hasonlóan egy nagyobb iroda a vállalkozásához. Esetleg elegendő hely a telken, ahová felhúzhatom könnyűszerkezetesből vagy kész melléképület. Elszeparálva a privát életterünktől, hogy az ügyfelei ne azon keresztül csatangoljanak át.
Meglèvő vagy később kialakítható, nyitott konyha szigettel, hogy senki se legyen elszigetelve, együtt tudjuk tölteni az időt és a gyerekekre is könnyebb úgy figyelni. Külön szoba nekünk és idővel a gyerekeknek is 1-1, két fürdő-wc, stb. Alapvetően egy nagy mértékben saját igényeinkre szabható ingatlan. Sor-, ikerház kizárt a vályoggal, könnyűszerkezetessel együtt. Főúttól távol, rendezett, normálisnak tűnő szomszédokkal, központi fűtés, jó állapotú, újszerű nyílászárók.
A pénzügyi lehetőségeket felmérve kb. az összeghatárt is be lehet lőni, de érdemes a keresésnél nagyobb mozgásteret hagyni. Van ingatlan amit direkt túláraznak, mert nem sürgős a tulajnak, van ami alkudható, de talán a legfontosabb, hogy lesz fogalmad arról mi a jó ajánlat és mi a vicc kategória a piacon. Nem mellékesen “beárazódnak” az igényeid is. Kimerítő és sokszor kijózanító folyamat ez, de végig kell seggelni és nem csüggedni.
Mi úgy szerettünk volna időzíteni, hogy már itt lakjunk mire megszületik a gyerek. Végül 4 hónapos volt amikor beköltöztünk. Szóval nem kell ezt a tervezést túlaggódni. Muszájból, határidőre soha ne vegyél ingatlant.
Elkezdtük a keresést, küldözgettük a linkeket egymásnak, csiszolódott, kiérlelődött, hogy mit akarunk és mire van ebből lehetőségünk. Azért jó ha ketten csináljátok, mert egyedül nagyvonalúan beleugranál hülye ajánlatokba is, ilyenkor (mégha veszekedés is az ára) a másik féken tudja tartani az irreális lelkesedést. Ez nem a párkapcsolati pozícióharc terepe, avagy nem az erősebb kutya b..ik. Mert az súlyos milliókba kerülhet utólag és a párkapcsolat/házasság, nem utolsó sorban a gyerek látja majd kárát. Higgadtság, türelem, lesz valahogy!
Azt itt szögezném le minden kedves ingatlanosnak, hogy a több évtizednyi karbantartás hiánya nem megfeleltethető a patináns jelzőnek. Az egy lakhatatlan putri. Az omladozó, repedt, megsüllyedt főfalhoz nem fantázia kell hanem dózer. A mézes-mázos duma bármennyire kreatív, nettó átb..ás. Az én igazságérzetemmel ennek simán 2-5 évig terjedő letöltendő lenne a jutalma. Mert az értékes időt vesztegetitek az ember életéből sunyi módon. Biztos létezik a becsületes, korrekt ingatlanos csak még nem találkoztam vele. A semmire arcoskodó, nyomulóstól az inkompetens, hazudozó sz..háziig viszont rövid időn belül az összessel. Legyen világos: ez egy üzleti aktus, nem szívesség. Ha lekezelően, nem egyenlő félként bánnak veled, bye-bye!
Hamar lezártuk ezt a kérdést, inkább szánunk pár órát google maps és streetview-s keresésre a képek, paraméterek alapján házanként és direktben keressük meg az eladót ha a helyszíni gyorsszemle alapján értelmét látjuk. Így kíméltük meg magunkat számtalan felesleges körtől, amit másokhoz alkalmazkodva, gyakran alkalmatlan időpontban kellett volna abszolválni. Nem részletezem, de az ígéretesnek tűnő egyik ingatlan főfala tetőtől az alapig szét volt repedve, de ez se a képeken se a hirdetésben nem volt megemlítve. Ki se kellett szállni az autóból, elgurultunk kétszer a ház előtt és már húztuk is ki a listáról. Nem mellékesen nincs minden fent a neten. Az egyik hétvégi délelőttöt arra szántuk, hogy felfedezzünk egy kis települést. Több házon is kint lógott az eladó tábla, amit korábban sehol nem láttunk az ingatlanos oldalakon.
Az eredetileg vágyott településen hónapok alatt elvétve találtunk említésre méltó ingatlant. Kicsit lelombozódtunk. Ok, bővítsük a kört, mi a kínálat picit messzebb? Találtunk 2-3 igazán jót, árban is hibátlant. Az egyikbe én konkrétan szerelmes lettem. Amint kimatekoltuk, hogy éves szinten csak az én üzemanyag költségem plusz 300e-rel emelkedne és a közüzemi számlákon kívül, indokolt esetben legfeljebb a mentők, tűzoltók látogatnának meg, rögvest elmúlt.
Igazság szerint élőben alig pár házat néztünk meg, tudtuk már mit akarunk. Egyre ajánlatot is tettünk, de többet akartak érte (nem ért annyit). Nem írtam le minden praktikát, ezt megtette már helyettem más, sokkal alaposabban és profibban:
A posztban linkelve van az elejétől az egész, ezért tettem ide az utolsót.
Nos, találtunk végül egy klassz házat, ami a legtöbb igényünknek megfelelt. Mókás, hogy 1 házzal odébb attól, amire ajánlatot tettünk. A tulajdonos árulta, mindjárt szimpatikus volt. Mire a feleségem felhívta, már sajnos foglalózva volt. Cirka 2 millióval a piaci ár alatt kínálták, nem lepődtünk meg. Feleségem azért az eladó lelkére kötötte, hogy ha meghiúsulna az eladás, mindenképp keressen minket. Nézelődtünk tovább, már el is temettük a dolgot, kb. 2 hét múlva jelentkezett az eladó. Nem jutottak közös nevezőre így elhajtották a vevőt.
Mint kiderült, vevőék szerződésbe akarták foglalni, hogy a vételár utolsó részletének átutalásától számítva 5 (öt!) napjuk van kiköltözni és átadni az ingatlant. Érted, amiben 20-30 évet éltél, azt számold fel 5 nap alatt. Hiába mondták, hogy 30 nap, mint ingatlanügyekben az szokás. Nem, öt nap mertcsak. Mondani se kell, foglalóval a kezükben lettek kikísérve a kertkapun.
Megnéztük a házat, szerkezetileg rendben volt és a vágyainkból is a legtöbbnek megfelelt. Tény, hogy némileg elhanyagolt vagy ügyetlen félmegoldásokkal volt pár dolog megcsinálva. Hogy igaz vagy csak a legalapabb trükköt adták elő, miszerint van más érdeklődő még aznapra, ergo döntsünk most, sose derül ki. Az addigi tudásunk alapján az ellenkezője lett volna hihetetlen. Az 1 év, amit a kereséssel töltöttünk elég volt ahhoz, hogy csak összenézzünk a feleségemmel és tudjuk, mindkettőnknek oké. Kockáztatunk, mert nem nézettük meg statikussal, stb. viszont ha bejön, megütöttük a főnyereményt.
Mi sose a pompát kerestük, hanem egy jó alapot. Egy vásznat, amit nem baj ha valaki már kicsit összepingált. Lekaparjuk a festéket és megalkotjuk a saját Mona Lisa-nkat. Nem okoz gondot a falbontás, kőműves-, festő-, asztalosmunka. Tudunk türelemmel akár 1-2 évig limitált komfortban élni. Elfogadom ha valaki nem, nekünk megfelel így.
Végül többféle okból az igentől a beköltözésig eltelt 1 év. Mindenki tartotta, amit ígért, nem volt különösebb feszültség. Kíváncsiságból követtük ugyanúgy az ingatlanpiacot, hogy megnyugtatásként lássuk mennyire kötöttünk jó dealt. Szerény becslés, de csak ezidő alatt 8-10M Ft-tal emelkedett az ingatlanunk értéke. Hasonlót hasonló áron egyet sem találtunk a környéken. Lesz vele munka bőven, de ezt már magunknak csináljuk. Teszem azt 10 év múlva úgy döntenénk, hogy eladjuk, az átalakítások, komfortnövelés miatt alsó hangon a dupláját fogja érni, mintha hozzá se nyúlnánk addig. Azt hiszem megérte a befektetett időt és energiát.